Bence Gyalu - Asztalosműhely Győrben

Hogyan kezdődött az egész

Váradi Bence 2001-ben kezdett el asztalosként dolgozni egy pápai asztalosüzemnél, ahol az első éveket szinte kizárólag csiszolással és illesztések előkészítésével töltötte. Nem volt ez glamúros munka, de ott tanulta meg, hogy a fa nem tűr el elnagyolt megoldásokat. Tíz év alatt végigcsinált mindent: tömörfa megmunkálást, furnérozást, különböző felületkezelési eljárásokat, beleértve a viaszolást, az olajozást és a lakkolást is. Mire 2011-ben Győrbe költözött és megnyitotta a saját műhelyét a Nádorváros szélén, pontosan tudta, milyen munkát akar vállalni és milyen munkát nem.

A műhely az első évben

Az indulás nem volt egyszerű. A műhely egy volt gépszertárban kapott helyet, amit Bence két hónap alatt hozott rendbe a barátaival. Az első megrendelők szomszédok és volt kollégák voltak: egy konyhabútor itt, egy tölgyfa étkezőasztal ott. A híre szájról szájra terjedt, ahogy ez egy kisebb városban szokott. 2013-ra már folyamatosan jöttek a megrendelések Győr egész területéről, és Bence felvette az első segédet, Takács Norbertet, aki azóta is a műhely állandó tagja.

Akik itt dolgoznak

Ma a Bence Gyalu műhelyében hárman dolgoznak. Bence maga tervez és szab, ő tartja a kapcsolatot a megrendelőkkel, és ő dönt arról, hogy egy adott projekthez milyen fát érdemes használni. Norbert az összeállításban és a felületkezelésben a legerősebb, különösen olajozott tölggyel szeret dolgozni. A harmadik munkatárs, Fekete Ádám 2019-ben csatlakozott; ő korábban egy győri bútorgyárban dolgozott, és a CNC-vezérlésű megmunkálásban hozott plusz tudást a csapatba. Nem nagy csapat, de mindenki tudja, mit csinál, és ritkán kell kétszer megmagyarázni valamit.

Ami számít a munkában

A Bence Gyalu elsősorban tömörfa bútorokkal foglalkozik: asztalok, székek, szekrények, beépített megoldások lakásokba és irodákba egyaránt. Az anyagok döntő részét két dunántúli fatelepről szerzik be, ahol Bence személyesen néz utána a száliránynak és a nedvességtartalomnak. A tölgy és a kőris a leggyakoribb alapanyag, de dióval, cseresznyefával és nemesnyárral is rendszeresen dolgoznak, ha az adott bútorhoz az a legalkalmasabb.

Az egyik alapelv az, hogy amit a műhelyből kiad a kezéből, annak húsz év múlva is működőképesnek kell lennie. Ez nemcsak a csapok és az illesztések minőségét jelenti, hanem azt is, hogy olyan felületkezelőt választanak, ami valóban tartós, még akkor is, ha az drágább vagy tovább tart az alkalmazása. Egy étkezőasztal esetében például ez három réteg keményolaj kézzel dörzsölve, közbülső csiszolásokkal, és ez nem pár óra munka.

A hely

A műhely ma is Győrben, a Nádorváros közelében működik, egy tágas, utcáról is jól megközelíthető épületben. Az évek során a géppark bővült, de a tér hangulata nagyjából ugyanolyan maradt: fűrészporos, kissé zajos, és teli félkész munkákkal. Aki személyesen szeretne bejönni, és megnézni, hogyan készül épp valamelyik darab, annak Bence szívesen megmutatja a műhelyt, csak előtte érdemes egyeztetni az időpontot.

Miért Győr

Bence Pápáról érkezett, de Győr befogadta. A város mérete jó: elég nagy ahhoz, hogy folyamatos legyen a munka, és elég kisebb ahhoz, hogy az ember ne legyen névtelen. A megrendelők egy része azóta visszatér, néhány évente egy új darabbal, és ez az a visszajelzés, ami alapján egy asztalos el tudja dönteni, jó úton jár-e.